°Second Moment [2]

Sziasztok:D NAGYON DE NAGYON IMÁDLAK BENNETEKET!!!!! köszönöm a 12 olvasót és az 1.részhez tartozó 7 kommentet:) Remélem nem baj hogy csak most hozom az új rész de hát ez van:'D
Na nem is fecsérelek ilyen kis köszöntésre ennyi időt. Tádáá!! 2. rész
Jó olvasást!:) x

..Kyle-al olyanban versenyeztünk hogy ki ér le előbb a mély medence aljára. A legalján voltunk már és azt vettem észre hogy Kyle felfele pillant. Követtem a tekintetét ami egy árnyékot nézett. Elrugaszkodott a talajtól majd felúszott és kimászott és elsétált az árnyékkal. Felúsztam és megláttam Kylet aki éppen egy menő lányt csókolt. Ha jól tudom Kitty a neve. Csalódottan, csöndben kimásztam a medencéből és a törülközőmmel együtt az öltöző felé vettem az irányt. Hogy lehettem ilyen hülye! Végig mást szeretett! Lehajtotta a fejét majd úgy sétált tovább. Én hülye! A zuhanyzóba ment egyenesen. Megnyitottam a csapot majd alá álltam és hagytam hogy a víz végig folyjon az egész testemen. Mikor végeztem felraktam törülközővel olyan turbánosra a hajamat, megtörülköztem és felöltöztem. Amikor felvettem a pólómat bevágtam a kis öltözőszekrény ajtaját és nekidőltem. Én hülye liba! Beleütöttem az öklömmel a szekrénybe ami egy kicsit fájt. Egy kicsit lehiggadtam és elmentem hajat szárítani. Levettem a törülközőt majd kicsit megtörölgettem még a hajamat. Elővettem a hajszárítót és megszárítottam a sima de dús hajamat. Ugyan úgy megcsináltam mint amilyen reggel volt. A szekrényemnél pakolgattam amikor kinyílt az ajtó amin Kyle és Kitty jöttek be kézen fogva. Felvettem a vállamra a táskámat és egyenesen Kyle szemébe néztem. Majd miközben elsétáltam mellette kicsit belementem. Szerintem visszafordult és rám nézett de nem érdekelt.

Már a suli ajtajához vezető folyosón mentem amikor..
 - Sky! - hirtelen megfordultam és Kylet láttam meg aki utánam futott. Megfordultam amikor odaért - Mi a baj?
 - Mi a baj?! - fakadtam ki - Hát ezt nem hiszem el! - csaptam a kezeimet a combjaimhoz - Hát ha te még ezt sem tudod akkor nagyon hülye lehetsz! - kiabáltam.
 - Skyler nem értelek! - emelte fel a hangját fokozatosan. Forgattam egy kicsit a szememet majd kiviharoztam a suli ajtaján. A suli elé érve megtorpantam és rácsaptam a homlokomra. Még lesznek óráim! Atyaég! Kifújtam a levegőt majd elindultam vissza a suliba. Betoppantam a suli folyosójára ahol lehülyéztem Kylet. Már nem volt ott. Elmentem a szekrényemhez és elővettem a bőr válltáskámat. A vállamra tettem és a büfé felé indultam. Vettem magamnak egy adag görög salátatálat és a szabad levegőn fogyasztottam el. Szomorú voltam de ugyan akkor dühös is. Na és kb. így telt az egész napom is.
 Suli után már elköszöntem Sofitól aki a pom-pom edzésre sietett. Összefutottam Dylannel is aki focira ment ahogy Kyle is. Én pedig haza.
 Búsan ballagtam hazafelé a szép napsütéses időben amikor hirtelen eltűnt a nap és a helyére csúnya esőfelhők érkeztek. Eleredt az eső. Felnéztem az égre majd égig magamon. A bőrkabátomon kopogtak az esőcseppek a farmerom már kezdett besötétedni az esőtől a fehér blúzomnak az a része ami kilógott a bőrkabátom alól elázott. A hajam is már csurom vizes volt. elkezdtem hazafelé futni. Át a tócsákon amitől a Conversem átázott. Majd megcsúsztam. Hátra estem és bevertem a fejemet. Kicsit dörzsölgetni kezdtem a fejemet.  Egy kocsi száguldott el mellettem ami áthajtott egy tócsán és a víz pedig rám ömlött. Megállt a kocsi. Egy ismerős alak szállt ki. Kapucni volt a fején de a testalkata.. Kyle! Én csak ott ültem a vizes aszfalton. Odafutott hozzám.
 - Te jó isten! - guggolt le mellém - Minden oké?
 - Semmi bajom - fordítottam el fejemet - Csak egy kicsit bevertem a fejemet - nagy nehezen feltápászkodtam.
 - Gyere elviszlek - mutatott a válla felett a kocsira - De előtte.. - odafutott az autóhoz és a csomagtartóból kivett pár plédet és egy törülközőt, majd visszafutott hozzám. Rám terítette a plédeket én pedig felraktam a hajamat 'turbánba' a törülközővel. Az autóhoz segített és beültem. Bevágtam a kocsiajtót majd lehuppant a vezetői ülésbe Kyle is. A kocsijának most fent volta teteje. Az egész út csendben telt. Én nem akartam hozzászólni azok után amit láttam. De Kyle megtörte a csöndet.
 - Skyler.. én - elkeseredetten néztem rá.
 - Hol van Kitty? - vágtam a szavába majd elkezdtem kíváncsiskodtam.
 - Kitty? - nézett rám majd az útra.
 - Hát akivel ott a medencénél csókolóztál - fújtam ki a levegőt.
 - Jaa - bólogatott mosolyogva amitől egyre dühösebb lettem - Úgy tűnik összejövünk - ekkor szakadt el a cérna. Kibújtam a plédekből levettem a fejemről a törülközőt és kinyitottam a kocsi ajtaját - Te szent isten! Mi a fenét csinálsz?! - fékezett le hirtelen. Kiszálltam a kocsiból és hazafutottam, sírva.
 A házunkhoz érve berontottam és becsaptam magam után az ajtót. Miután az ajtó csattanás hangja megszakadt csönd uralkodott el a házunkon. Csak én vagyok itt. Teljesen sötét volt csak a nappaliban lévő ablakokon világítottak be az utcai lámpák fénye. Igaz még naplemente volt de ilyenkor már felkapcsolják. Bementem a konyhába, felkapcsoltam a villanyt. A pulthoz mentem ahol volt egy cetli. Valószínűleg nem leszünk itthon amikor hazaérsz Sky. Vacsora a hűtőben. Majd valamikor érkezünk kincsem. Szeretünk: Anya és Apa.Nem ettem semmi a hűtőben lévő kajából. Igaz, mindig azt mondják hogy aki szomorú az mindig eszik. De nálam ez nem így van. Egyszerre felmentem a szobámba, megfürödtem és hajat mostam. Felvettem a laza toppomat, egy lenge kék rövid nacit és egy rózsaszín pólót. Ez a pizsim. A hajamat kifésültem majd befeküdtem az ágyamba. Alig bírtam elaludni de már későre járt. Az ablak felé fordultam amikor megpillantottam hogy valami bevilágít az ablakon. Lámpa? Nem az nem lehet. Egy kocsi fényszórója? Na igen ez a pontos válasz, ugyanis amikor odamentem az ablakomhoz lopakodva egy kocsit pillantottam meg..

°First Moment [1]

Sziasztok!! Meghoztam az °First Moment-et (Első Pillanat). Itt nem úgy lesz hogy 1 fejezet meg ilyesmi.
Na de térjünk a tárgyra. NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM AZ 5 KOMMENTET ÉS 5 FELIRATKOZÓT!! Imádlak titeket!:D Nem hittem volna hogy ennyire jó lesz majd a történetem és hogy már ennyi embernek tetszeni fog:D
Na de itt van az 1 rész. Jó olvasást:)

btw: bocsi ha egy kicsit rövid de a többi részt próbálom majd hosszabbra írni:)

 Most időben fel tudtam kelni és nyugodtan megreggelizni. Apa reggel szokásosan az újságot olvasta ami felől néha rám pillantott. Odamentem anyához a konyhába, megfogtam a tányérokat és kiraktam őket az asztalra. A 'normális' reggeleken mindig segítek a reggeli előkészületeiben. Amikor visszamentem hogy kivigyem az ételt, ránéztem anyura aki elégedetten fürkészett:

 - Igazán csinos vagy ma Sky! - mosolyodott el.

 - Köszi anya - néztem végig magamon. Egy laza fehér póló, egy kopott szűk szárú farmer és egy sötétbarna árnyalatú bőrkabátka volt rajtam a kockás Conversemmel. A frufrumat pedig hátracsatoltam egy hullámcsattal.

 - Egyet értek anyáddal - tette le időközben apa az újságot és mosolyogva közeledett felém, és jó szorosan magához ölelt, majd adott egy puszit a homlokomra. Majd csengettek. Elmentem kinyitni és Sofi ugrott a nyakamba én pedig hátraestem. Sofi felállt és még csak fel sem segített.

 - Csókolom Mr. és Mrs. Tomlinson! - köszönt illedelmesen.

 - Szia Sophie! - jött oda hozzánk anya miközben én felkászálódtam - Tarts velünk a reggelinél! - tessékelte az asztalhoz. Forgattam a szemeimet majd becsaptam a fa bejárati ajtót. Élvezet volt nézni hogy fal fel mindent Sofi. Én csak a szokásosat ettem + hozzá egy kis bacont, na meg málnaszörpöt ittam hozzá. Még volt annyi időnk a busz indulásáig hogy segítettünk anyunak bepakolni az asztalról, aztán elsétáltunk a buszmegállóhoz. Jó pár diák már ott ácsorgott. Pont amikor megérkeztünk jött a busz és elsőként furakodtunk fel ezen a megállóhelyen. Leültünk az egyik kettes ülésre és csendeb ültünk az út alatt miközben a többi diák zajongott. Amikor beért a busz mindenki elkezdett kiabálni valamit. Alig tudtunk leszállni mivel tolongtak a diákok a buszban szóval szépen kivártuk a sorunkat. Leszálltunk és beballagtunk a szekrényeinkhez. Mikor bejöttem sehol sem láttam Kylet szóval inkább búsan pakolásztam a szekrényemben és nézegettem a közös képeinket, elővettem az első órára szükséges könyveket majd becsuktam a szekrényajtót. Sofi valamit nagyon kutatott a szekrényében mintha tovább is lenne a szekrénye a falban de végül boldogan fordult felém felmutatva valamit. 

 - Megtaláltam a kabala tollamat! - mondta vidáman. Ezt a tollat úgy kell elképzelni hogy egy ki koala van a tetején egy rugóra erősítve a toll pedig tiszta zöld volt. Nevetve ráztam meg a fejemet, ő pedig a cuccaival a kezében bevágta a szekrényajtót ami akkorát csattant hogy páran felénk néztek. Tudom hogy nem a tollát kereste hanem valami mást csak szerintem rájött hogy már túl sokáig kutakodik. Így indultunk el az első órára..

Első óra letudva, most jön a következő. Sofinak valami másik órája van úgyhogy egyedül ballagtam végig a folyosón egyenesen a teremhez. Amint beléptem majd kiszúrta a szememet a terem üressége.

 - Á, Miss. Tomlinson! - üdvözölt Thompson[tomzon] tanár úr félbehagyva az íróasztala 'felfedezését'. Amúgy egy nagyon vonzó férfi.. csak úgy mondom - Hogy hogy itt vagy? Önnek nem mondták kisasszony hogy a mai dupla óránk elmarad?? - mosolyodott el olyan tanárosan.

 - Ömm.. - gondolkozott el - Nem nem említették meg tanár úr - szemléltem a tanárt.

 - Nos akkor rendben - csapta össze tenyereit - Ma a két dupla óránk elmarad  - tessékelt ki a teremből majd egy csattanással be is csukódott az ajtó. A szekrényemhez siettem, beszórtam a könyveket majd Sofi szekrényéhez léptem, kinyitottam és elkezdtem kutakodni. 

 Eddig semmi. Kutattam tovább amikor észrevettem hogy valaki annak a szekrénynek dől amelyik zárva van.

 - Atyaég! - ijedtem meg - Kyle te meg mit csinálsz itt? Mennyi ideje állsz már itt? - fordultam felé kérdő tekintettel.

 - Hát tudtommal együtt járunk földrajzra és már körülbelül olyan 5 perce? - mosolyodott el - Mit csinálsz? - bökött a fejével Sofi nyitott szekrényére. 

 - Á, semmit. Csak valamit keresek - mosolyogtam őszintén de mégis zavartam.

 - Értem - nyúlt át felettem és egy laza mozdulattal becsukta Sofi szekrényének ajtaját - Mit terveztél erre a két lyukas órára? - egyenesedett ki.

 - Gondoltam elmegyek úszni egyet - vontam meg a vállamat s közben mosolyra húztam a számat.

 - Á, a verseny - bólogatott vidáman - Elkísérhetlek? 

 - Az jó lenne, köszönöm - bólogattam aranyos mosollyal.

.. - Jó az úszóruhád! - vetett egy kacér mosolyt rám.

 - Köszönöm - kacsintottam. Felnevettünk. Ő felült a lelátóra ami nem messze volt a medencétől, én pedig felvettem az úszósapkát, lehúztam az úszószemüveget és 3..2..1 elrajtoltam. Imádok úszni! Sokszor azt mondom meg mondják is hogy a vízben elememben vagyok. Ezért van egy csomó arany érmem úszásból. Kyle pedig focista. Annyira helyes és nagyon jó játékos. Imádom nézni a meccseket. Sofi pom-pom lány mégpedig nem is más mint csapatkapitány. Dylan is focizik meg kosarazik de még csak a kispadon ül a kosárban szegény. Na de most nem ez a lényeg.

..Felbukkantam a víz alól, levettem a szemüveget és a sapkát és egyszerre a lelátóra néztem, de Kylet már nem találtam ott. Pár fokkal elfordítottam a fejemet és ott térdelt egy térgatyában póló nélkül. Azt hittem elolvadok a felsőteste láttán.

 - Skyler.. - a hangja lágy volt és egyre közelebb hajolt. Én is közeledtem felé. Rátette a két kezét a vállaimra és.. lenyomott és átugrott rajtam keresztül bele a vízbe. Hurrá! Azt hittem hogy legalább meg akar csókolni.. na mind egy.. Miközben 'hancúroztunk' a víz alatt valami történt valami olyasmi amire még én sem számítottam..

°Prológus

Érdemes ezeket megjegyezni!
Ha valami dőlt betűvel van írva az vagy a gondolatát akarja kifejezni vagy valami levél esetleg SMSt.
Ha valamit színessel van megjelölve azt mindig meg kellene csinálni.

°°°°°°°°°°°°

Sziasztok. Skyler Tomlinson vagyok, de csak Sky. A nevemből még nem lehet megállapítani de ha megkérdezik akkor igen, én vagyok Louis Tomlinson lánya aki immár 18 éves. Legjobb barátnőm Sophie khm.. vagyis Sofi akinek az apukája, Zayn Malik az én apukám legjobb barátja na meg egy bandában énekelnek. Na és még ott van a suliból megjegyzem nagyon helyes Kyle aki Harry Stylesnak a fia és Dylan aki pedig Liam Paynek a fia. Ők a suliban a menő srácok. És ez így apum meg a többiek apukája.. Várjunk! Egy valakit még elfelejtettem! Becky Horant aki apumék bandájának ötödik tagja. Így ők öten a One Direction. Miután megszülettünk így négyen a nagyok, egy időre visszavonultak de mostanában újra fellépnek. De most ez nem az ő történetük. Hanem a mienk! 

°°°°°°°°°°°° 

 - Skyler! - kiabált fel Mr.Tomlinson - Elkésel a suliból! - vett vissza a hangerőből folyamatosan. Átfordultam az ágyam másik felére és a rajta lévő digitális órára meredtem.

 - Atyaég! - kiabáltam el magam, majd ki is estem az ágyból - Mindjárt megyek apu! - azzal már el is kezdtem készülődni. Felvettem a sötétkék egybe ruhámat ami laza <<< de csinos stílust kölcsönzött nekem. Magamhoz vettem egy barna bőr táskát. A hajam alját kicsit begöndörítettem, felvettem a farmerkék kicsit kopott Conversemet, majd leszáguldottam a lépcsőn majd odaültem az asztalhoz reggelizni. Apa furán nézett rám az újság mögül, de tudtam hogy belül mosolyog. Elvettem egy pirítóst, majd anya jött mögém és rakott a pirítósra egy tükörtojást. Anya mindig tudja mit csináljon nekem reggelire. Gyorsan beburkoltam és amikor felkaptam a táskámat csöngettek.

 - Kinyitom! - kiáltottam el magamat. Sofi állt az ajtóban aki megfogta a kezemet és kirángatott az ajtón - Mentem! - kiabáltam mire Sofi bevágta a bejárati ajtót. 

 - El fogunk kési - sipákolt, én meg csak idegesen bólogattam. Egymásra néztünk majd teljes erőből futottunk a buszhoz de már elment.

 - A francba! - lihegtem dühösen.

Egy fekete kocsi közeledett felénk, (ha jól láttam Porsche) amiben két srác ült. Elsüvítettek mellettünk de amikor pont mellettünk mentek el mintha lelassult volna az idő azzal a fiúval aki vezetett egymásra néztünk. Pár méterrel arrébb hirtelen lefékezett.

 - Haver, normális vagy?! - szidta le a sofőrt a mellette ülő srác. Az aki vezetett kiszállt és odasétált hozzánk.

 - Skyler? - húzta mosolyra a száját.

 - Kyle? - elpirultam majd szendén elmosolyodtam. 

 - Szia Kyle - integetett neki vadul Sofi.

 - Kicsi Sofi - mutatott a lányra majd felnevetett. Annyira aranyos nevetése van!!

 - Azt mondtad Sofi? - termett ott mellette a másik srác aki mint kiderült Dylan.

 - Öm.. igen azt - köszörültem meg a tokát Kyle - Elviszünk titeket - biccentett a kocsi felé - Gyertek! - fordult meg és a kocsi felé sétált. Beültünk és elindultunk a suli felé.

 Dylan és Sofi hátul valamiről nagyon beszélgettek. Én elől ültem Kyle-al. A kezemmel a fejemet támasztottam a kocsi ajtaján és egyfolytában csak őt néztem hogyan vezet, hogyan kap bele a hajába a menetszél..

 - Hé Sky. Te meg mit nézegetsz annyira? - pillantgatott néha rám néha az útra.
 - Öh.. - vettem egy nagy levegőt - Semmit - önkénytelenül is elmosolyodtam.
 - Akkor jó - figyelte ismét az utat de most sármosan elmosolyodott.
Az út további részében ugyan így pillantgattunk és néha elnevettük magunkat amire Dylan és Sofi kérdőn nézett előre hozzánk. De amint beértünk a suli parkolójába minden megváltozott. Megköszöntük a fiúknak hogy elhoztak minket majd ők elmentek a haverjaikhoz mi pedig Sofival a suliba. Lassan lépkedtünk mivel már a sulinál voltunk és még egy csomó idő van becsengetésig. A fiúcsapat mellett haladtunk amelyhez Kyle és Dylan leállt beszélgetni. Kyle-al egymásra néztünk, majd egyszerre fordítottuk el a fejünket. Bementünk a szekrényeinkhez és beraktuk a mai cuccokat.
 - Szerinted Dylan észrevesz? - ropogtatta 'enyhén' az ujjait elpirultan.
 - Még hogy észrevesz e? - döbbentem le - Szerintem beléd van habarodva!
 - Hát ő azt mondta hátul az ülésen hogy jó haver vagyok - hajtotta le a fejét búsan.
 - Ugyan - simítottam meg a vállát majd a szekrényemben kezdtem el kutatni. A szekrényajtó belsejében egy kis tükör ami körbe van rakva olyan képekkel amiken Sofival vagyok. Majd utána a családommal és a többi részén pedig olyan képek amiken Sofi, Dylan, Kyle és én szerepelünk de van hogy csak én a fiúkkal vagy csak valamelyik fiúval. Amiken Kyle-lal vagyok azoknak a sarkába szívecskét raktam. Jó de ez most lényegtelen. Kivettem az első órára a cuccomat és amikor becsuktam a szekrényajtót mögötte állt a leggonoszabb csaj a suliban ha jól tudom Nancy, aki egy testes, erős lány. Odalépett elém és nekilökött a szekrénynek. Ránéztem Sofira akit a két csatlósa tartott fogva. A suli bejárata felé néztem ugyanis éppen most jött be a Kyle és Dylan a többi menő sráccal. Kyle éppen észrevette a tekintetemet, megrántotta Dylan bőrkabátjának úját majd felénk siettek. Már Nancy majd nem hogy fojtogatott mivel már nem tudtam levegőt sem venni. fuldokoltam.
 - Engedd el! - emelte fel a hangját Kyle. Nagy szemekkel néztem rá amikor Nancy hátrafordult hogy megnézze ki az aki meg merte szólítani, közben pedig még mindig fojtogatott.
 - K-k-Kyle Styles? - tátotta el a száját.
 - Most azonnal enged el! - kiabált rá. Nancy megrémült majd elengedett és a pincsijeivel együtt elfutott, én pedig köhögve zuhantam a földre. Ezt is túléltem. Gondoltam. Kyle.
 - Hé Sky jól vagy? - térdelt le elém Kyle.
 - Azt hiszem - pillantottam rá miközben a torkomat fogtam.
 - Megemlegeti hogy bántott téged - térdelt le Kyle mellé Dylan bosszús tekintettel. Köhögve elmosolyodtam. Hátulról Sofi ölelt át majd felsegítettek.
 - Mennünk kéne órára Skyler - mondta aggodalmasan Sofi én pedig bólintottam. Kyle felszedte nekem a földről a könyveimet majd átnyújtotta.
 - Vigyázz magadra! De ha baj van rám számíthatsz - mosolygott aranyosan majd egy kézzel gyorsan magához ölelt utána pedig Dylannel elsiettek a folyosón órára. Én csak bambán néztem utána de Sofi hátulról átölelt, feleszméltem és így mentünk el órára..